Programjaim
Budapest
  • Augusztus 3.

    Magzatkori és születési traumák oldása - Bp

    élményátíró csoport

  • Augusztus 25.

    Családállítás és SzomatoDráma - Bp.

    Lélekszínház

  • Augusztus 31.

    Családállítás és SzomatoDráma - Péntek

    Lélekszínház

Debrecen
  • Augusztus 11.

    Magzati és születési traumák oldása - Debrecen

    élményátíró csoport

  • Augusztus 11.

    Családállítás és Szomatodráma délután

    Lélekszínház

  • Augusztus 12.

    Lélekszínház - délelőtt - Debrecen

    Családállítás és Szomatodráma másként

Legújabb írásaim
  • Július 20.

    Születési sérülések hatása

    Miért érdemes a születési és szülési traumákat feldolgozni?

  • Július 19.

    Felneveltem az anyámat és az apámat!

    Miért nem jön a baba?

  • Július 16.

    Mi hozza a párkapcsolati boldogságot?

    Kell-e, hogy a párom boldoggá tegyen engem?

  • Július 5.

    Az elvesztett kötődés nyomában

    Az "aranyóra" ajándékai I.

  • Június 7.

    Soha ne kérdezd miért nem szültem!

    Nem tudhatod mennyire vágyakozott a lelkem

Tudatos babavárás

7 gondolat a tudatos babaváráshoz

A babavárásra, mint normatív krízisre tekintünk: Az élet természetes velejárója, azonban hatalmas átalakulást hoz, nemcsak az anya, hanem az egész család életébe.

Átalakul a családom
Ami mindenki számára természetes: a férfi és női minőségek szülői minőséggel egészülnek ki. Első babánál ekkor alakulunk házaspárból családdá. Amire nem feltétlenül gondolunk: Ez a változás sokkal mélyebben is érinti a családi rendszert. Fontos ugyanis, hogy az édesanyáink is ekkor minősülnek át nagymamává. Aztán ezt a sort még folytathatom a végtelenségig. Nagynénik, nagybácsik, trónfosztott legkisebb gyermekek. Minden családtag egy új minőséggel gazdagodik. És természetesen a baba érkezése egy új személyiséget, egy új emberkét hoz el a számunkra, alaposan átmozgatva az egész rendszert.

Másállapot - újra csecsemő lettem?
A legfontosabb talán a bennem zajló változás. Elnehezdik a testem, megváltozik az érzelmi világom, ábrándozó érzékeny kis lényé változom. Kismamaként ugyanis regresszióban vagyok. Az a kis magzat, aki én voltam valaha az édesanyám pocakjában most újra "életre kel". Arra vágyom, hogy figyeljenek rám, kényeztessenek, szeretgessenek és feltétel nélkül elfogadjanak. Gyorsan és szeretettel reagáljanak az igényeimre. Mindez teljesen természetes.

Pocakos apukák
Előfordulhat, hogy a kispapa is pont ugyanúgy növeszti a pocakját, mint én. Valaha ő is egy pici baba volt anya pocakjában. Most ő is újraéli a mélyben saját magzat időszakát. Előfordulhat, hogy az ő érzékenysége is felerősödik, mint a kismamáé. Lehetnek megmagyarázhatatlan félelmei és furcsa álmai.

Nehéz kérdés! Nagymamává válok?
A nagymamák: Talán még a saját baba születésénél is nagyobb boldogság egy nő számára, amikor nagymama lesz. Ennek ellenére hihetetlen nehézséget jelent az esetek többségében a hátrahúzódás, a nagymama szerepbe érkezés. De miért is van ez? Az édesanyám a háttérben újraéli a velem zajlott várandósságát, szülését. Bekapcsolnak az ősi ösztönök és szeretné mindazt "megjavítani", átadni, amit akkor ott nem sikerült.

Minden babával más a születés, szülés
Természetesnek tartjuk, hogy a szülés közeledtével erősödnek a félelmek, hiszen valami olyan történik majd velünk, ami még sosem. És ez abban az esetben is igaz, ha már több babát is szültem. Ezzel a babával most először vagyok várandós, most fogom őt először megszülni. Nincs két egyforma születés, szülés.
A szülés beavatás, anyává válok általa újra és újra, mindig kicsit másként.

Úgy szülök, ahogy születtem?
Lehetséges. A babavárás már önmagában meghívja a saját magzati élményeim és a születésem történetét. A testem és a lelkem gyógyítani szeretné magát azáltal, hogy "megismétli" újrajátsza ezt az élményt. Ezen keresztül próbálja oldani azokat a blokkokat, fájdalmakat, amelyeket átéltem. De természetesen ennek nem kell így lennie. Nagy segítséget és biztonságot adhat a szülésfelkészítés és egy dúla gondoskodása a szülésemnél.

Császármetszés - elkerülhető az elkerülhetetlen?
Nem mindig. Tudom, hogy ezt főként akkor nehéz elfogadni, amikor hosszú hónapokig készülök a természetes és háborítatlan szülésre. Szeretném megadni a babámnak a legjobbat, amit csak adhatok, de nem sikerül. Előfordulhatnak olyan történések, amikor ez az út elkerülhetetlen. Előfordulhat, hogy ettől bűntudatot érzek, vagy öntudatlanul is folyamatosan pótolni szeretném túlaggódással, hosszú ideig szoptatással azt, ami ott és akkor elmaradt. A jó hír az, hogy minden pótolható, gyógyítható oldható és átírható.