Egy tanítom mondta ezt egyszer: „Senkit nem lehet egy nagy büdös pofonnal megküldeni, aki aznap nem azért kelt fel”.

Nem mondom, hogy a kedvenc gondolataim közé tartozik mostanában. De szeretnék felelősséget vállalni az életemért és hinni, hogy semmi sem véletlenül érkezik az életünkbe.Szeretném ezt elfogadni átgondolandó nézőpontként, akkor pedig szükséges feltenni magamnak a kérdést: Miért pont most és miért pont velünk történik?

Ahogy álltam bent a félhomályban, néztem a fekete padlót és a fekete falakat, hirtelen összeugrott a gyomrom és azonnal könny szökött a szemembe. Tudom persze, megtanultam és azóta már számtalan tanítványomnak tovább is adtam ezt a tudást, de itt állni ebben, megdöbbentő felismerés volt. Ez az én gyászom! Minden, amit gondoltam és hittem arról, ahogyan a gyászomban, a gyászommal jelen vagyok egy hatalmas önámítás volt. Drága Anyukám! Sokkal jobban hiányzol, mint azt valaha is gondoltam volna! Hangtalanul kiáltottam bele a fekete lepelbe az élettelen falak közé. És ekkor hirtelen besütött a nap az ablakon és szórt fénnyel világította meg a feketeséget, reménysugár érkezett.

Mindent értek. Az el nem gyászolt fájdalmak gyakran hoznak a külvilágban anyagi veszteségeket. És mi most kétszeresen is fájunk. Miki anyukáját is nemrégiben veszítettük el. A kettőnk gyásza, a kettőnk fekete leple ez. Ott, akkor a szobában ez még meg sem érkezett bennen. Különösen nehéz ez, az életben egyszer mindannyian elveszítjük az édesanyánkat és bárhogy is, de bírnunk kell ennek a pokoli fájdalmát.

Mennyirebeszédes ez a fekete lepel... Olyan, mintha az életünk színesből fekete-fehérre váltott volna.

Elérkezett a gyógyulás ideje, jó lett volna puhábban, de ezt mi így tudtuk, már látjuk, hogy ekkora a fájdalom mögötte. Most még kaptunk egy kis időt erre, időt a felismerésre időt a fájdalomra, időt a gyászra. Aztánlépésről lépésre, hamarosan már fekete lepel helyett fehér rózsákkal emlékezünk Rátok Drága Édesanyák!

Minden velünk gondolásért, minden egyes imáért, pénzbeli hozzájárulásért és felajánlott segítségért végtelenül hálásak vagyunk! Nagyon nagyon köszönjük Nektek! Minden egy kicsit nagyobbra nyitja a fényt az alagút végén.

Szeretettel:

Edina és Miklós

Ha segítenéd az újraindulásunkat ezen a bankszámlaszámon megteheted, nekünk most minden összeg számít, akár egy kávé ára is segítség lehet:

Benke Edina
11773425-87020148

a közleménybe írd be kérlek: Adomány

Köszönettel:

Edina és Miklós