Egyre gyakrabban jelenik meg ez a kép bennem, amikor az életemre gondolok. Van egy pillanat, egy apró pontocska, ahonnan elindultam ide, ahol most vagyok. Közben rajzoltam a motívumokat, benne sok-sok ismétlődéssel, mégis csodaszépen. Pontosan látom, ahogyan a középső pont sérülései befolyásolták a mandalám rajzolatát. Valami újra és újra megmutatkozott, gyógyulni akart.
Aztán ahogyan haladtam az önismeret útjánaz ismétlődések és mintázatok másmilyenek lettek. A mandalám külső körei sokkal színesebbek, sokkal könnyedebbé váltak. Szép lassan kiegészült, megszépült és fényessé vált az a bizonyos apró középpont. Én pedig szabadabbá és boldogabbá váltam.
Önismereti csoportjaimról itt olvashatsz részletesen.
