Blog

Programjaim
Budapest
  • Szeptember 21.

    Párkapcsolat Symbolonja csoport - Bp

    Ha van párkapcsolatod azért, ha nincs, akkor azért...

  • Szeptember 29.

    Női termékenység

    Babavárásra készülsz? Úgy érzed támogatásra lenne szükséged?

  • Október 6.

    Gyengéd születés/szülés - magzati sérülések - Bp

    élményátíró csoport

Debrecen
  • Október 14.

    Lélekszínház - délelőtt - Debrecen

    Családállítás és Szomatodráma másként

  • Október 14.

    Lélekszínház - délután - Debrecen

    Családállítás és Szomatodráma másként

  • Október 15.

    Élj úgy, ahogy szeretnél! - 5 életterület gyógyítása I.

    fogantatás, magzati sebek, születés-sérülések

Beszélgessek a szívemmel? Nem őrültem meg!

Te gondolkodtál már azon, hogyan is vagy a testeddel?

2017. augusztus 2.

Te gondolkodtál már azon, hogyan is vagy a testeddel? - Elég sokszor felteszem ezt a kérdést, amikor testi tünettel találkozom valakinél. Megdöbbentő, amennyire tudomást sem veszünk a testünkről, amíg minden rendben van. Maximum elmondjuk, hogy túl kövér, túl sovány, túl magas, túl alacsony stb. Ezen kívül tulajdonképpen nem is létezik a számunkra, mindaddig, amíg "jól" működik.

Van testem - testem van!

Ez komoly felfedezés volt a számomra, mert persze tudtam én, csak mégsem. A szomatodráma játékok egy egészen más dimenzióját mutatták meg a testben létezésnek. Csak akkor tudatosult bennem: mennyire tudomást sem vettem eddig a testemről. Pedig milyen izgalmas belegondolni, hogy létezik egy társ, aki velem van a nap 24 órájában. Kísér és szolgál engem. Vajon én jó „gazdája” vagyok ennek a testnek? Bevallom, amikor erre a gondolatra jutottam kicsi szégyent és bűntudatot is éreztem.

Nem szeretnék a testem helyében lenni!

Sosem gondoltam arra, hogy mennyire kiszolgáltatott ez a test. Azt és akkor kell tennie, amit én akarok. Csak akkor és azt ehet, amit és amennyit én adok a számára. Továbbviszem akkor is, amikor fáradt, várakoztatom, amikor éhes. Általában egészséges és „szolgál” engem a nap 24 órájában. Én pedig még csak hálás sem vagyok érte… Rájöttem: Én semmiképpen sem szeretnék a testem helyében lenni.

Most meg mi a fene van? - Amikor beteg a testem
Amikor valami nincs rendben, akkor leginkább dühös voltam és frusztrált. Hogy képzeli, hogy nem vihetem az életem úgy, ahogyan szeretném. Akadályoz a testem, félnem kell miatta és kiszolgáltatott lettem neki. A legtöbbször csak a hibáira és a gyengeségeire tudtam figyelni. Arra, hogy mi az, amit nem tud megadni nekem, elfelejtettem, hogy mi mindent kapok tőle.

Párkapcsolatban a testemmel

Furcsa kép, de gyakran gondolok arra, hogy párkapcsolatban élek a testemmel. Méghozzá a legerősebb kapcsolatban, amiben csak lehet, egy megbonthatatlan szimbiózisban. Minden megmozdulásunk visszahat a másikra. Ha figyelek arra, hogy megfelelően tápláljam, mozgassam és engedjem pihenni, Ő megajándékoz egészséggel, jókedvvel és frissességgel.

Nincs idő a fájdalomra? – De legyen!

A magam részéről inkább az mondom, érdemes időt adni a fájdalomnak. A fájdalom egy jelző-rendszer, egy híd, amelyen keresztül a testem kommunikál: „Valami itt bent nincs rendben!” Amikor csak lenyomom a tüneteket, a probléma megmarad a háttérben. Ha már az első jelekre hallgatok, És mindig megtérül, amikor már az első jelekre hallgatok. Egy kiadós alvás, levegőzés, vagy egy-egy jó séta és lassulás segíti a testem öngyógyító folyamatait. Ehhez azonban szerencsés, ha nyitva tartom a fülem és meghallom az üzenetet.

Mi történik, ha a testem már dörömböl az ajtón?

Ha nem hallgattam őt meg egy idő után hangosan fog dörömbölni, megbetegszik. Így kaphat figyelmet és hosszabb kényszerpihenőt. Ilyenkor még mindig nem késő felé fordulni és meghallgatni őt, „beszélgetni” vele. Érdemes végiggondolni, hogy mi minden történt velünk az utóbbi időben, egy komolyabb betegség esetén akár az utóbbi 1-2 évben. Volt-e valami, ami belső konfliktushoz vezetett, ami nehézséget okozott nekem. Valami, aminek a feldolgozásával foglalkoznom kellene.